Pontosabban díszítgetjük, mert Panka is lelkesen részt vesz az akcióban. A karácsony elegáns és meghitt ünnep, csillogással, komolysággal teli, ám a húsvét csupa élet, móka, harsányság. Piros tojások, sárga virágok, zöld fű a fészekben. Pedig micsoda ellentmondás ez, ha alaposabban belegondolunk! Hiszen karácsonykor a születést ünnepeljük, ami ugyebár tényleg örvendetes dolog, ilyenkor meg Jézus kínhalálát, ami korántsem hangzik olyan „jaj de vidám” eseménynek. Jó persze, ott van a feltámadás, ám akárhogy is, mégsem olyan felhőtlen mulatság ez. Tudom, tudom, hogy a húsvét eredetileg nem keresztény ünnep, a tavaszé és az újjászületésé, ám azért mégis furcsa ez a kettősség. Ettől eltekintve nagy lelkesen kezdtük tojásba, nyusziba és mindenféle baromfiba öltöztetni a szobát.
A bejárai ajtóra kiakasztottuk a tollakkal és fürjtojásokkal díszített koszorút és megkerestük a pincében az óriási barkacsokrot, amit tavaly ilyenkor raktároztam el oda. Egy kézzel festett nárciszos vázába rendeztem őket zöld ágakkal keverve, előkerestük a tojásdíszeket, s máris kezdődhetett a húsvétfa készítés. Gyakorlatilag ugyanaz az eljárás, mint a Mikulás-csokor esetében, csak ezúttal virgács helyett barkaágakra aggattuk a rávalót, kifújt és papírmasé tojásokat, fa tyúkocskákat, nyuszikat, csibéket és sárga szalagokat. Igazán mutatós lett, nem tagadom. A vázát a komódra állítottam, aztán a hajdanán adventi koszorúként funkcionáló kovácsoltvas gyertyatartót vettük kezelésbe. Természetesen tojásgyertyák kerültek a gömbök helyébe, sárga és barackszínű gyöngyös-virágos gyertyagyűrűk ölelésében. Korábbi évekről maradt néhány cserépdíszem is, szerintem nagyon helyesek. Sárgára festett, fából kivágott nyuszi, kacsa, csibe és tyúkocska, melyek pocakja egy-egy mini ketrec drótból, benne sárga szalmafészek, amiben apró tojások lapulnak. Mindegyik egy-egy hurkapálcára volt applikálva, így kerültek a virágcserepekbe. Ám az évek során a hurkapálcák egyre rövidebbek lettek – ahogy eláztak a földben, mindig letörtem belőlük egy darabot – mostanra pedig egész egyszerűen elfogytak. Ezúttal azonban kapóra jöttek, hiszen éppen négy van belőlük, így mindegyik tojásgyertya mellé odaállítottam egyet, középre egy csokor selyem masni került, és máris kész az asztaldísz.
Rengeteg kosárkánk összegyűlt, amiket nemigen használunk semmire, Pankával most mindegyikből nyuszi-fészket gyártottunk. Egy zacskóban találtam némi műfüvet, illetve raffiát, ezek lettek a fészkek bélései. Középre festett tojást, natúr fatojás, porcelán nyuszi, bárányka, vagy tyúkanyó került, kis hulladék virág, vagy barka díszítéssel, ahogy Pankának tetszett. Nagyon édesek, jutott belőlük mindenhova, szekrényre, asztalra, polcra, konyhaablakba, még a gyerekszobába is. Annyira belejöttünk a fészek készítésbe, hogy a kosarak elfogyta után bevetettünk más edényeket is, cserepeket, tálakat, sütőformákat, így helyiségenként más stílusú fészkek jutottak: a konyhába kuglófforma, a teraszra cserepek, a fürdőszobába kerámiatál. Most már – ha van kedve – bátran jöhet a Húsvéti Nyúl…