Gyűjtsünk esővizet!

Ivóvíztartalékaink csökkennek, az ivóvíz felhasználása azonban növekszik. A háztartások szinte minden feladatra ivóvizet használnak. Pedig az esővíz összegyűjtésével sokat spórolhatnánk.
Mivel a vízgazdálkodási törvény alapján az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek, (tó vagy holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek, valamint az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz az ingatlan tulajdonosának a tulajdonát képezi, így kézenfekvő a csapadékvíz összegyűjtése és hasznosítása.



A felhasználás lehetőségei
Az ivóvíz az ország legnagyobb részén meglehetősen kemény, ezért mosógépeink védelmében célszerű volna (különféle vízlágyítók helyett) közvetlenül lágyvizet, vagyis esővizet használnunk.
A kerttulajdonosok számára ismerősek a nyári időszakban a locsolással járó kiadások. A legtöbben saját kutak kialakításába kezdenek, a növények számára azonban élettanilag sokkal kedvezőbb a csapadékvíz. Ráadásul könnyen kivitelezhető és megfelelő alternatívát jelent.
Nagy pazarlás, amikor az ivóvizet a toalett öblítésére használjuk. Ebben az esetben is szóba jöhet a csapadékvíz, esetleg a kútvíz, de az előbbieknél egyszerűbb megoldást kínál a mosdóvíz (szürkevíz) felhasználása. A vízfogyasztás harmada megtakarítható, ha a WC-t kikötjük a tisztavíz-hálózatról.
A házon belüli és kívüli – például autómosás - takarítási munkákra fölösleges ivóvíz tisztaságú vizet használni. A tisztított csapadékvíz ide is megfelelő.
A csapadékvíz felhasználásával a vezetékes vízfogyasztás körülbelül a felére mérsékelhető. Ilyen csapadékvíz gazdálkodási módszerrel a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg. A csapadékvíz hasznosítása révén nem csupán a közműves ivóvíz felhasználása csökkenthető, de késleltethető, illetve redukálható a csapadékvíz lefolyása is, és ezáltal a belterületi elöntési kockázat is kisebb lesz.



A gyűjtés módja
A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb módja az épület teteje. Az innen összegyűjtött esővíz a legtisztább. Sajnos a környezet, és a szennyezett levegő nagymértékben szennyezheti az összegyűjtött csapadékot.
A csapadék mennyisége területenként eltérő, ezért fontos az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, a tető mérete és anyaga. A tető anyaga befolyásolja az összegyűjtött víz minőségét is. Jók a cserép és műanyag felületek, a fémhéjazat bár sima, a fémionok kioldásának veszélyét hordozza, hasonlóan a betoncserépnél is várhatók kémiai reakciók. A palatetőkről lefolyt csapadékvíz felhasználása nem ajánlott, a bitumenes tetőknél pedig a szag és az elszíneződés veszélye okoz gondot

Szabadban elhelyezhető tárolók
Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja az eresz alatt vagy mellett elhelyezett esővízgyűjtő. A vizet műanyag csapon vagy tömlőn keresztül ereszthetjük le a tartályokból, de kisteljesítményű szivattyúval már magasabb helyre is eljuttathatjuk az összegyűjtött esővizet. Érdemes szűrt esővizet gyűjteni a tározókba, így hosszabb ideig, minőségi károsodás nélkül tárolhatjuk a vizünket. Fontos, hogy a felszíni esővízgyűjtőket télre leeresszük.



Talajban elhelyezhető tárolók
Ezek alkalmasak a felettük lévő földréteg (-60-130 cm befolyási mélység) megtartására. Ahhoz, hogy a csatornát (eső vagy szennyvíz) megfelelő lejtésben (1-2%) lehessen elhelyezni, elengedhetetlen a -60-80 vagy akár -130cm befolyás. Gyakran a területi adottságok is megkövetelik a mélyebb befolyást.
A tartály feletti terület így használható marad, a felszínen csak egy aknafedél látszik. A fedő talajréteg biztosítja a fagymentes víztárolást, sőt az állandó fénymentesség és a viszonylag állandó hőmérséklet hónapokon át segíti az esővíz kiváló minőségének fenntartását.



Törvényi szabályozás
A vízellátással, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetéssel számos jogszabály foglalkozik. Az építés, létesítés alapvető szabályait az 1997. évi LXXVIII. „Törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről” határozza meg. Ez a jogszabály jelöli ki a helyi építésügyi hatóságokat. A kommunális szolgáltatások egy részének kiépítése és engedélyeztetése kistérségi szinten is történhet. (2004. évi CVII. Törvény A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól), illetve bizonyos vízügyi, vízrendezési hatósági jogköröket a regionális környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek gyakorolnak. Az említett jogszabályok nem kifejezetten a csapadékvíz-hasznosításra vonatkoznak, csak amennyiben az érinti az ivóvízhasználatot és szennyvízelvezetést, a felszíni vizek elvezetését. A tervezési, építési, engedélyezési eljárásokról, a rájuk vonatkozó jogszabályokról elsősorban a helyi önkormányzat adhat felvilágosítást.

Forrás: www.homeinfo.hu

szakértőink

további kérdések

ajánló

további cikkek

magazin

2012. Május

2012. Május

Hirdetés

Het tippje

A legújabb beépíthető háztartási gépek

A Zanussi QuadroTM termékcsalád igényes, modern készülékei sok hasznos funkcióval és jellemzővel teszik egyszerűbbé életünket. Az új modellek azoknak készültek, akik inkább a családjukkal és barátaikkal szeretnék tölteni az idejüket, nem a házimunkával. »

heti hírlevél

Szeretnél hetente tippeket kapni a postafiókodba?