Vajon kell félnünk a páralecsapódástól, penészedéstől, ha polisztirol hőszigetelésünk van? És mi a teendőnk az épületben keletkező párával, illetve hogyan kerülhetjük el azt? Cikkünkben eloszlatjuk a pára körül keringő tévhiteket, és megoldást is keresünk a már kialakult helyzetre.
Fejenként 15 perc zuhanyzás, a nedves ruhák rendszeres szárítása, főzés, házimunka… mind-mind olyan tényezők, amiket számba kell vennünk a vízgőz keletkezése kapcsán. Lakóházainkban napi 7 liter pára keletkezik, ami bizony számottevő mennyiség. Az új építésű lakások esetében pedig még nagyobb mennyiséget kaphatunk, hiszen a szerkezetekben jelentős mennyiségű nedvesség maradhat beköltözés után is. Gyakran úgy tűnhet, hogy a pára állandó vendégként van jelen otthonunkban.
Távozik-e a falon vagy nem?
Felmerülhet hát a kérdés, hogy mi történik a sok párával, ami a hétköznapok során keletkezik, esetleg érdemes-e valamilyen módon elvezetni azt. A régi házak esetében a rosszul záródó nyílászárók akár 1 cm-es résein még szabadon tudott távozni a nedvesség, ez a korszerű ajtók és ablakok esetében azonban már nincs így. A foghíjas záródásnak köszönhetően óránként csaknem 20-szor cserélődött a levegő a helységben. De mit eredményezett mindez? Természetesen azt, hogy a lakótérből a meleg is kiszökött a réseken keresztül, az állandó levegőcsere pedig nem tartható állapot. Értelemszerű követelményünk a falakkal szemben hogy ne engedjenek át magukon levegővándorlást, hiszen egyik feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.
És itt következik a tévhit: ha nem az ajtón-ablakon, akkor biztosan a falakon át kell a vízgőznek, párának távoznia, és ha a falakat polisztirollal hőszigeteljük, akkor akadályozzuk ezt az előnyös folyamatot. Vizsgálatok igazolták azonban, hogy a falon keresztül a nedvesség csak 2-4%-tud távozni, akkor is ha a falazat nincs szigetelve, tehát ez a szám a felvitt hőszigetelés anyagától teljesen független.
Milyen módszereink maradnak akkor a pára elvezetésére? A hagyományos szellőztetés, vagy a mesterséges elszívás, amivel a nedvesség 96-98%-a gond nélkül elvezethető.
Segít a hőszigetelés!
Tévhit tehát, hogy a felvitt hőszigetelő anyagtól függ a bennmaradó pára mennyisége, hiszen az nagymértékben nem befolyásolja otthonunk levegőjének nedvességét. Van azonban valami, amin a megfelelő hőszigetelés segíthet ebben az esetben is, ez pedig a falakon lévő páralecsapódás.
A hőszigetelés hatására nagymértékben megnő a falak belső felületének hőmérséklete. Minél melegebb a fal belső felülete, annál több párát képes megtartani a levegő önmagában, így a falakon lévő páralecsapódás elkerülhető. Ha azonban nincs megfelelő hőszigetelésünk, akkor falaink felületi, valamint a belső levegő hőmérséklete között 7-8°C-os különbség is lehet, ami egyenes út a páralecsapódáshoz, és így a penészedéshez is.
A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel, vagy mesterségesen, elszívókkal tudjuk elvezetni, a külső falak hőszigetelése pedig segít megelőzni a lecsapódást. Megfelelő polisztirol hőszigeteléssel (EPS) a hőmérsékletkülönbség 2-3°C-os szintre mérsékelhető. A hagyományos, fehér polisztirol táblák mellett egyre népszerűbbek az új generációs, szürke színű, grafitadalékos polisztirollapok is, pl. a Bachl Exptrapor, amely nagy előnye, hogy ugyanazzal a vastagsággal hatékonyabban szigetel. (x)
További részletek megtalálhatók a Bachl weboldalán.
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2024 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat