Pompa pasztellben


Minden válaszfalat megmozgattak az új tulajdonosok, hogy aztán pezsgő- és jégkék színbe öltöztetve lelhessék örömüket az erzsébetvárosi nagypolgári lakásban. Bori és András otthona így lett sikkes és szerethető.

Mindig Budapest egyik legnyüzsgőbb részén, a VII. kerületben szeretett volna lakni Bori és András, akik első közös kislakásuk után egy tágasabb, mégis meghitt otthonra vágytak. A Dohány utcai lakás előkelő nagypolgári hangulata azonnal megfogta őket, ráadásul az elhelyezkedéssel régi álmuk is teljesült.

 

„Budapestben azt szeretem a legjobban, hogy minden kerületnek egyedi karaktere van. Erzsébetváros utcáin járva szinte érezni azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek ezek az épületek néma tanúi voltak” – vallja Bori.

Amikor megvásárolták új otthonukat, a lakás egykori fénye már megkopott, csak az impozáns bejárati ajtó és a nagyvonalú belmagasság emlékeztetett a régi időkre. Boriéknak ezért nem sajgott a szívük, amikor úgy döntöttek, hogy teljesen átszabják a helyiségeket.

Az eredeti beosztás szerinti, túlságosan pici hálószobában nem fért volna el a franciaágy, így a még mindig tágas nappaliból csíptek le hozzá nyolcvan centiméter szélességben egy kis extra területet. „A szüleink elég gyakran jönnek hozzánk látogatóba, így szerettünk volna egy kényelmes vendégszobát is” – mondja András. Ezt a plusz hálót a régi konyhából alakították ki, a főzőfunkciót pedig a korábbi rossz adottságú hall helyén rendezték be.

Bár a nappali és étkező közös tere tágas és világos, a konyhába és az előtérbe kevés fény jut, így pasztell tónusokban gondolkoztak. „Adta volna magát a sok fehér felület, de nagyon szeretjük a színeket, így inkább finom árnyalatokkal próbáltuk megidézni a lakás egykori pompáját.

A teljes cikk az OTTHON magazin januári lapszámában olvasható.

Szöveg: Hoffmann Nóra 

Fotó: Jurassza Zsófi

 

 

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás