Kezdődik az iskola

2008. augusztus 29.

nézd meg ezt is!

Hát megint itt van a szeptember. Akárhogy is próbálom elhessegetni a gondolatot, vége a nyárnak, ami nekem, mint két iskolás mamájának, bizony sajnos egyet jelent a korán keléssel. S hogy kezdődik a suli, az még csak hagyján, de evvel együtt milliónyi megoldandó feladat, gond, probléma is a nyakamba zúdul évről évre.

Hiszen, bár tökéletes, vagy legalábbis még használható állapotban vannak a táskák, tolltartók, tornazsákok, amelyeket tavaly ilyenkor vettünk, és megbeszéljük a gyerekekkel, hogy akkor idén nincs is szükség újakra, a végén valahogy mindig ott találom magam a pénztárnál, amint éppen a legújabb szerzeményekért fizetek. Mert igaz, hogy a tolltartó még egyben van, de hercegnős, ami negyedikben már vér ciki, ezt igazán meg kell értenem. És ha már a tolltartót lecseréltük High School Musical-esre, akkor már illene hozzá igazítani a többi holmit is. És ennek a marketingnek valahogy minden évben bedőlök, pontosabban csőbe húznak...

Na de sebaj, sokkal nagyobb gond az, hogy át kell alakítanunk a gyerekszobát, mert a régi íróasztalt már kinőtte a fiam, a tervezett új viszont így, ebben az állapotában egész egyszerűen nem fér be. Ennek elsődleges oka az ott felhalmozott könyv és lemezmennyiségben keresendő, amit erősen súlyosbít a szoba igen visszafogott méretezése. Hogy olvas, sőt könyvet gyűjt Bence, annak persze csak örülök, különösen a mai világban, amikor mindenki amiatt jajveszékel, hogy a mai gyerekek nem olvasnak. Nálunk ilyesmire nincs panasz, ám belépni sem nagyon lehet emiatt a szobába. A polcokon dupla sorban állnak a könyvek, a cd-k pedig általában beterítik a padlót, az ágyat és egyáltalán minden vízszintes felületet. Ezekkel is muszáj lesz valamit kezdeni … Úgy kezdem, hogy ráparancsolok a gyerekre, hogy azonnal csináljon már rendet, aminek persze nincsen semmi foganatja, legfeljebb annyi, hogy néhány laza mozdulattal az összes földön állomásozó holmit belapátolja az éjjeliszekrény és az ágy közé, úgy gondolván, hogy ami nincs szem előtt, az nem bánt senkit.

No most, hogy már tisztábban látunk, koncentrálhatunk végre az asztal kérdésére. Eddig egy kisebb, lehajtható lapú íróasztalt használt, azaz nagy tévedés, dehogy használta! Inkább az ágyon fekve, földön kuporogva írt házi feladatot, mindenesetre abban gyűltek a tankönyvek, füzetek és az a felmérhetetlen mennyiségű lim-lom, ami miatt soha nem találta meg a szükséges táskába-valókat, s aminek én időnként nekiestem és kiszelektáltam kegyetlenül. A szekreteres megoldás nagyon csábítónak tűnt annak idején, amikor megvettük , ismerve ugyanis kisfiam rendszerető természetét, úgy gondoltam, egy olyan asztal, amelynek káoszára, ha úgy hozza szükség egyszerűen rá lehet csukni az ajtót, biztosan telitalálat. Csak arra nem számítottam, hogy a káosz oly méreteket ölt majd gyakran, hogy szegény gyereket sem engedi oda… A lehajtható íróasztalnak tehát mennie kell. Annál is inkább, mert ott a számítógép is, amelyik most külön állványon terpeszkedik, újabb jelentős teret harapva ki a falatnyi szobából. Kettő az egyben, ez a megoldás! Ha a samponoknak megy, miért ne működhetne íróasztaloknál is? Egy olyan íróasztalt kell beszereznünk, amelyik elég nagy ahhoz, hogy ráférjen a gép és a gyerek is, legyen sok pakoló hely benne, lehetőleg zárt fiókok, amelyeknek nem látszik a tartalma, ráadásul azért elférjen a rendelkezésre álló falszakasz előtt. A feladat tehát fel van adva, a javán már túl vagyunk. Most már csak egy kis apróság hiányzik, kell találnunk egy olyan csoda-asztalt, amelyik mindegyik elvárásunknak eleget tesz, színben, stílusban megfelel és ráadásul még Bencének is tetszik…


katalógusok

Lakberendezés, dekoráció

Tervezés

Kert

Technológia

Építés, felújítás

Állatok, növények

további kategóriák

szakértőink

további kérdések

ajánló

további cikkek

magazin

2012. Február

2012. Február

előfizetés az Otthon magazinra


előfizetek MOST!
Hirdetés

Het tippje

Stílusos porszívó

Nem csak egy menő autó, telefon, formatervezett bútordarab vagy divatos, trendi cipő képes annyira rabul ejteni az érzékeinket, hogy már az is boldogsággal tölt el, ha ránézhetünk vagy hozzáérhetünk. Megtörténhet ez egy porszívóval is. »

heti hírlevél

Szeretnél hetente tippeket kapni a postafiókodba?