Az új évben is jól járnak a vevők

Kezdjük a legrosszabb piaci szegmenssel: az új lakások lényegében eltűntek a kínálatból. A befektetők majdnem minden projektet leállítottak, ezt jelzi, hogy tavaly a használatbavételi engedélyek száma alig lépte át a 4000-es szintet az első kilenc hónapban, azaz 40 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, és ez a mennyiség csupán 20 százaléka a 2008-as évben regisztrált adatnak.

Persze nem véletlen, hogy akinek van befektetni való pénze, az nem ebbe a szektorba hozza. Öt éve még a gazdát cserélt lakások 10 százaléka frissen épített volt, míg ma ez a szám alig éri el a 3 százalékot. Ehhez hozzá tartozik, hogy nem csak a profit-vezérelt építkezések álltak le, de a magánszemélyek is egyre ritkábban vágnak bele ekkora beruházásba.

A szakemberek a legnagyobb problémát a piaci szereplők bizalmatlanságában látják, akik az állami szektor és saját jövőjük megítélésében bizonytalanok. Ezért nem emelkedik a hitelfelvételi hajlandóság – noha az állam a maga szerény eszközeivel igyekszik vonzóvá tenni a forint alapú hiteleket. Ezek a konstrukciók most a befektetési szándékkal ingatlant vásárolók számára a legkedvezőbbek, hiszen megtámogatják a 2008 óta elszenvedett 20 százalékos áresést is.

A vevők helyzete amúgy is parádés: bár az adásvételek száma viszonylag stabil, a túlkínálat továbbra is egyértelmű. A vásárolni szándékozók átlagosan 13,7 százalékos árengedményre számíthattak tavaly. Ezzel együtt az értékesítésre fordítandó idő is emelkedett: használt téglalakások esetében átlagosan 4,5, a panellakások eladásához 3, a családi házaknál pedig 7 hónapot kellett várni átlagosan a biztos vevőre.