Kedves Eszter!
A vállalkozási szerződéstől (akár szóban, akár írásban kötetett) bármikor el lehet állni. Tekintettel arra, hogy a leírt tények alapján, a megbeszélt teljesítési határidő (április 30.) lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés már nem áll érdeketekben, a szerződést jogotokban áll azonnali hatállyal felmondani, sőt a vállalkozótól kártérítést is követelhettek.
Először mindenképpen peren kívüli megegyezést ajánlok, tehát üljetek le a vállalkozóval és szóban mondjátok fel a szerződést, ill. egyezzetek meg, hogy mekkora az az összeg, amelyet a vállalkozó köteles visszatéríteni a részére már átadott előlegből, ill. anyagköltségből, tekintettel arra, hogy az eddig elvégzett munka ezek összegét sem fedezi. Amennyiben békés úton nem sikerül megegyeznetek, akkor csak bírósági úton tudjátok a követeléseteket (előleg, anyagköltségből fennmaradó összeg, ill. kártérítés) érvényesíteni.
Szakértő kirendelésére általában már csak a per folyamán kerül sor, a szakértő szakvéleménye bizonyítékként szolgál a bírósági eljárás folyamán, de lehetőségünk van a bíróságtól előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kérni még a per megindítása előtt, amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy később, a per folyamán a bizonyítás már nem lenne sikeresen lefolytatható, ill. ezzel gyorsíthatjuk a későbbi per lefolyását. A szakértő díját mindig az fizeti, aki kéri kirendelését, de amennyiben a per a javunkra dől el, akkor a másik felet kötelezi a bíróság egyebek mellett a szakértő díjának megtérítésére is (perköltég).
Szakértőt természetesen nem csak a bíróság, hanem bárki bármikor felkérhet egy szakértői vélemény elkészítésére (természetesen díj ellenében), akár peren kívül is, de azt érdemes tudni, hogy a bíróság egy esetleges későbbi per folyamán ugyan elfogadja bizonyítékként az általunk felkért, (elvileg független) szakértő véleményét, de messze nem olyan súllyal, mint a bíróság által kirendelt szakértőt. Az igazságügyi szakértők jegyzéke elérhető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján a www.szakertok.irm.gov.hu címen. A szakértői díj általában 100.000 Ft.-nál kezdődik, ezért csak 500.000 Ft-ot meghaladó követelés esetén ajánlatos véleményem szerint igénybe venni és csak akkor, ha békés úton nem sikerül megegyezni a vállalkozóval.
Amennyiben szóban, békés úton nem sikerül megegyeznetek és a követeléseteket bírósági úton szeretnétek érvényesíteni, forduljatok hozzám bizalommal!

Üdv,
Dr. Kiss Nikolett, dr.kissnikolett@gmail.com

Kedves Xénia!
Az új építésű lakások, lakóépületek tekintetében az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt (vállalkozót) jótállási kötelezettség terheli, melynek jogszabályban meghatározott kötelező minimális időtartama 3 év, ami a lakás, épület átadás-átvételi eljárásának befejezésétől számítódik. A vállalkozó lakásonként külön-külön köteles jótállási jegyet kiállítani, amelynek tartalmaznia kell többek között a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, valamint azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, tehát azt, hogy milyen módon, meddig és ki felé lehet a felmerült hibákat jelezni. A vállalkozó a bejelentett igény, hiba alapján 15 napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni, a javítást, pedig úgy köteles teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakás, épület használatát ne akadályozza. (Az, hogy a vállalkozó hitelből vagy önerőből végzi el a javítási munkálatokat az a kötelezettsége szempontjából irreveláns.)
Amennyiben a vállalkozó az általunk jelzett hibát nem ismeri el vagy elismeri ugyan, de nem hárítja el, akkor bírósági peres eljárás keretében szerezhetünk érvényt a minket megillető jogoknak, éppen ezért a vállalkozót mindenképpen tértivevényes levélben is szólítsuk fel a hiba elhárítására, mert a tértivevénnyel tudjuk igazolni, hogy mi jeleztük felé a hibát és kértük annak kijavítását, aminek ő nem tett eleget. Szakértő kirendelésére általában már csak a per folyamán kerül sor, de lehetőségünk van a bíróságtól előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását kérni még a per megindítása előtt, amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy később, a per folyamán a bizonyítás már nem lenne sikeresen lefolytatható, ill. ezzel gyorsíthatjuk a későbbi per lefolyását. Ha élünk ezzel a lehetőséggel, akkor kérelmünkre a bíróság kirendel egy szakértőt, aki megvizsgálja az épületen felmerült hibát és készít egy szakvéleményt, amit később a per folyamán felhasználhatunk. A szakértő díját mindig az fizeti, aki kéri kirendelését, de amennyiben a per a javunkra dől el, akkor a másik felet kötelezi egyebek mellett a szakértő díjának megtérítésére is (perköltég). Szakértőt természetesen nem csak a bíróság, hanem bárki bármikor felkérhet egy szakértői vélemény elkészítésére (természetesen díj ellenében), akár peren kívül is, de azt érdemes tudni, hogy a bíróság egy esetleges későbbi per folyamán ugyan elfogadja bizonyítékként az általunk felkért, (elvileg független) szakértő véleményét, de messze nem olyan súllyal, mint a bíróság által kirendelt szakértőt. Az igazságügyi szakértők jegyzéke elérhető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján a www.szakertok.irm.gov.hu címen.

Üdvözlettel,
Dr. Kiss Nikolett
dr.kissnikolett@gmail.com

Kedves Zizi!
Nincs olyan országos hatályú jogszabály, ami kötelezővé tenné, hogy a megszerzett telektulajdonra 5 éven belül építkezni kell. Leveledből nem derül ki, hogy az általad megvásárolt telek melyik közigazgatási területen fekszik, de helyi (önkormányzati) rendelet bizonyos speciális övezetek, parcellázások esetében megszabhatja a (lakó)ház felépítésének kötelező határidejét.
Feltételezésem szerint leveled arra az illetékmentességi szabályra vonatkozik, amely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít (a ház hasznos alapterületének el kell érnie a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség 10%-át). Ezen illetékmentesség igénybevételéhez azonban az illetékfizetés kiszabása előtt nyilatkoznod kellett az állami adóhatóságnál arról, hogy vállalod, hogy 4 éven belül lakóházat építesz a telekre, ekkor a hatóság felfüggeszti az illeték megfizetésének kötelezettségét. Ha az építkezés 4 évet meghaladóan nem fejeződik be (nincs meg a jogerős használatba vételi engedély), akkor viszont elveszted ezt a kedvezményt és meg kell fizetned a teljes illetéket, sőt, még a késedelmi pótlék összegét is. Ez alól még akkor sem mentesülsz, ha idő előtt eladod a telket, sőt tudnod kell, hogy ha szerzéstől számított 5 éven belül eladod az általad vásárolt ingatlant, akkor személyi jövedelem adót kell fizetned a vételár után, amelynek százaléka, összege attól függ, hogy erre a szerzéstől számított hányadik évben kerül sor. Kiskapu nincsen, hiszen az adóhatóság a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot afelől, hogy sor került-e használatba vételi engedély kiadására a vagyonszerző nevére.

Üdvözlettel,
Dr. Kiss Nikolett